Társadalmi Szervezetek Konföderációja

A szövetség legalább két egyesület által létrehozott szervezet (1989. évi II. tv), általában az együttműködő szervezetek azonos érdekmezőben működnek. Ilyen például az Alpok Adria Vállalkozói Szövetség, amelynek tagjai Nyugat-Dunántúli, és a szomszéd országok határmenti településein működő vállalkozói szervezetek. A tömörülés olyan szövetség, amelynek tagszervezetei több érdekmezőben működnek: Tömörülések: Gazdasági és Tudományos Társaságok Szövetsége (GTTSZ), Társadalmi Egyesülések Országos Szövetsége (TESZ), Társadalmi Érdekegyeztető Tanács (TÉT), Társadalmi Unió (TU), Társadalmi Konföderáció (TK)

Kik voltak az Állampolgári Jogvédő Liga elnökei?

Bányai Péter Mihály (1991-1998), Tóth János (1998-1999), Klug Lajos (1999-2005), Plank Ferenc (2005-)

Mióta jelenik meg a LÉTKÉRDÉS?

1991-ben szeptemberében jelent meg a próbaszám, majd októberben az 1. szám. Felelős szerkesztője (folyamatosan, 2006-ig) Vasváry Mihály, 2007-től Furdy Mária (a képen balra)

Kik azok az "álcivilek"?

"Álcivilnek" azt a szervezetet nevezik, amelyet pártok hoznak létre, politikai céljaik elérése érdekében. "Éles helyzetben" nyíltan politizálnak, pénzosztáskor civilként viselkednek.

Kiszorulnak e az alulról szerveződő civil szervezetek a "párbeszédből"?

Igen. 1995-ben a Szociális Tanácsban a Jogvédő Liga kezdeményezésére még létre lehetett hozni új, alulról szervezett szekciót, amely a hátrányos helyzetű emberekkel foglalkozó szervezeteket tömörítette. Manapság a Szociális Tanácsba, az Idősügyi Tanácsba lehetetlen bekerülni, a Gazdasági Szociális Tanács 4 "civil képviselőjét" a miniszter nevezte ki...

Hol találok pályázatokat?

www.pafi.hu, innentől csak a helymegnevezéseket közöljük: nca.hu, szmm.gov.hu, otm.gov.hu, fvm.hu, gkm.gov.hu, hefop.hu, ofa.hu, nfh.hu, eucivil.hu, euvonal.hu, euroinfo.hu, civilhirado.hu, kozbeszerzes.hu, budapest.hu (és általában az önkormányzati honlapok...)

Mi a három legfontosabb különbség az egyesületek és az alapítványok között?

Bár az egyesület és az alapítvány is non-profit szervezet, mégis jelentős különbség van köztük.
1) Az egyesület az "élő erőt" (tagságot) tömöríti, használja fel a közösen kijelölt célok megvalósítására, az alapítvány az "anyagi erő" gyűjtésére, és újraosztására törekszik, az alapító által meghatározott célok megvalósítására.
2) az 1989-es II. tv. alapján működő egyesületnek demokratikus úton választott vezetősége van, a Ptk. alapján létesített alapítványnak az alapító(k) által kijelölt kuratóriuma.
3) Az egyesületnél kötelező tagdíjat meghatározni, az alapítványnál nincs tagdíj.
+1) Az egyesület lehet szövetség alapító tagja, az alapítvány nem...

Mitől közhasznú egy non-profit szervezet?

A törvény szerint attól, hogy a bíróság közhasznúvá nyilvánítja.
Álláspontunk szerint arról, hogy a KÖZ HASZNÁRA tevékenykedik, nem pedig attól, hogy egy csomó admisztratív nyűgöt, anyagi terhet vesz a nyakába!

Mit nevezünk a Társadalmi Konföderációban "tagdíjlétrának"?

1) Az egyesületeknél 600 Ft/fő éves tagdíjat ajánlunk,
2) a szövetségeknél ennek tíszeresét, azaz 6.000 Ft/egyesület,
3) a tömörüléseknél azt javasoljuk, hogy 60.000 Ft legyen a tagdíj szövetségenként.
A tagdíj a Legfőbb Ügyészség állásfoglalása szerint kötelező, ezért javasoljuk a szervezet nagyságát is figyelembe vevő "tagdíjlétrát". A tagdíjfizetési kötelezettséget ugyanakkor indokoltnak tartjuk, mert sok szervezetnél nincs valódi (tagdíjat fizető) tagság.

10.

Minek a rövidítése A LÉT?

Két ismertebb non-profit szervezet nevének a rövidítése:
1) A Társadalmi Uniót kezdeményező "A Lakosság Érdekvédelmi Tömörülése", alakult 1990-ben, tagjai között volt (többek között) az Autonomok Szakszervezeti Szövetsége, a Nőszövetséget, a NOE, és a LABE.
2) Az Állampolgári Jogvédő Liga 1991-ben alapította jogsegélyszolgálatának elnevezése: (Lakossági Érdekvédelmi Tanácsadó).

11.

Milyen feltételei vannak annak, hogy egy non-profit szervezet országos hatókörű legyen?

Az NCA törvény azt írja elő, hogy egy országos hatókörű szervezenek leglább 7 megyében "jelen kell lennie", azaz a 20 közigazgatási egység (19 megye, és a főváros) 35%-ban kell helyi szervezetének, képviseletének, vagy tevékenységének működnie.
A Társdalmi Konföderáció ajánlása szerint egy országos szervezetnek minimálisan 50%-os jelenlétet kell igazolni.

12.

Lehet e egy éven belül egyszer "országos", egyszer regionális szervezetként pályázni?

Az NCA törvény szerint nem! (ezt a szabályt alkalmazta az NCA Tanács, amikor két évre kizárta a VHHOSZ-t a pályázatokból, és visszafizettette a jogtalanul felvett támogatást. Viszont ugyanez a Tanács, ugyanazon az ülésen a Gyermekbarátoknál "megengedőbb" volt, hiszen azt mondta ki, hogy "ilyen az élet"... egyszer orszgos a szervezet, másszor meg nem... (Mellesleg az egyesület vezetője az egyik kollégium tagja... de nyilván ez nem ok-okozati összefüggés!)

13.

A Konföderáció mely programjai alkalmasak pályázatkészítésre?

1) az 1991-től működő Létkérdés (sajtó, kiadvány),
2) az ugyancsak 1991-től működő LÉT (Lakossági Érdekvédelmi Tanácsadó; jogsegély, esélyegyenlőség, mediáció, családvédelem... stb.!)
3) az 1998-tól működő Civil Akadémia (oktatás, képzés)
4) a "Védd Magad!" fórumok, a lakosság tájékoztatására (pl. EU-csatlakozás, SZEM-mozgalom elterjesztése, általában az "önvédelmi képesség" javítása), fogyasztó öntudat javítása, stb.

14.

Melyek a főváros "kisrégiói", területi egységei?

Sokféle területi felosztása van a fővárosnak, Pl. Pest-Buda, vagy belső és peremkerületek, stb.
A Konföeráció szervezési okokból 5 "kisrégióratagolja Budapestet:
1) Észak-, és
2) Dél-Buda,
3) Észak-,
4) Közép-, és
5) Dél-Pest

15.

Milyen "kategóriákban" pályázhatnak az NCA-nál a nonprofit szervezetek?

A) Működési költségre
A1) az országos kollégiumnál, és
A2) regionálisan a nem országos működésű szerrvezetek,
B) Programra (csak a "közhasznú" szervezeteknek!)
B1) szolgáltató
B2) segítő
B3) külföldi kapcsolatok

16.

Civil szervezetek száma

Megjelent a KSH honlapján „A nonprofit szektor legfontosabb jellemzői 2006-ban” című összefoglaló, letölthető:

http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xftp/stattukor/nonprofit/nonprofit06.pdf

Alapítványok és társas nonprofit szervezetek regisztere, és becsült száma (KSH – 2002)
tevékenység-csoport ALAPÍTVÁNY EGYESÜLET ÖSSZESEN
db % db % db %
1 Kultúra 2713 13,4 2449 8,6 5162 10,6
2 Vallás 1206 5,9 177 0,6 1383 2,8
3 Sport 1067 5,3 59136 19,4 6603 13,5
4 Szabadidő, hobbi 531 2,6 7087 24,7 7818 15,5
5 Oktatás 6650 32,8 698 2,4 7348 15,1
6 Kutatás 591 2,9 517 1,8 1108 2,3
7 Egészségügy 1847 9,1 449 1,6 2296 4,7
8 Szociális ellátás 2767 13,6 1241 4,4 4008 8,2
9 Polgárvédelem, tűzoltás 100 0,5 710 2,5 810 1,7
10 Környezetvédelem 453 2,2 705 2,5 1158 2,4
11 Településfejlesztés 1151 5,7 1563 5,5 2714 5,6
12 Gazdaságfejlesztés 295 1,5 634 2,2 929 1,9
13 Jogvédelem 109 0,5 489 1,7 598 1,2
14 Közbiztonság védelme 327 1,6 1127 4,0 1454 3,0
15 Többcélú adományosztás, nonprofit szövetségek 44 0,2 685 2,4 729 1,5
16 Nemzetközi kapcsolatok 318 1,6 368 1,3 686 1,4
17 Szakmai, gazdasági érdekképviselet 46 0,2 3757 13,2 3803 7,8
18 Politika 80 0,4 334 1,2 414 0,8
ÖSSZESEN 20.295 100,0 28.526 100,0 48.821 100,0
A KSH 2002-es jelentése minimum és maximum adatokat közöl, ezen táblázat csak a minimumokat tartalmazza!

http://portal.ksh.hu/portal/page?_pageid=37,632465&_dad=portal&_schema=PORTAL

2006-ban 58 242 szervezet mûködött Magyarországon, ennek mintegy kétötöde (22 464) alapítványi formában, 35 778 társas nonprofit szervezetként.
Az alapítványok 61 százaléka három tevékenységi területhez: oktatáshoz (32%), szociális ellátáshoz (15%) és kultúrához (14%) köthetõ.
A társas nonprofit szervezetek körében továbbra is a szabadidõs (26%) és a sportegyesületek (17%), valamint a szakmai érdekképviseletek (11%) találhatók a legnagyobb arányban.

Hirdetések

Kapcsolat

E-mail

Impresszum

Linkek